Ma Magyarországon a klasszikus jogi képzés nem úgy működik, mint a többi képzés. Szinte minden szakon van lehetősége a hallgatónak szakosodni, ám a jogász szaknál ez nem akkor, és nem az egyetemi képzés keretein belül történik.

Az öt éves jogi képzés

A jogi tanulmányokat leginkább az orvosképzéshez lehet hasonlítani ebben a tekintetben. Ott hat évig tanulnak a hallgatók, és csak az általános orvosi képzés után van lehetőségük rezidensként dolgozni, és megszerezni a szükséges szakorvosi oklevelet. A jogi képzés is nagyon hasonló: öt évig jár a diák az iskolába, ezalatt általános, alapozó képzést kap, ugyanazt tanulja mindenki, és utána lehet szakterületet választani.
A diplomát az öt év eltelte után megkapja a hallgató, de ha ügyvédként szeretne praktizálni, akkor három éves gyakorlaton kell részt vennie. Ez alatt a három év alatt szerzi meg az ügyvédjelölt a szükséges gyakorlatot és tudást, aminek birtokában már magabiztosan léphet az ügyvédek táborába.

Milyen szakterületet érdemes választani?

Az orientálódás már az egyetemi évek alatt megtörténik. Mire kikerül az iskolából a hallgató, már nagyjából tudja, hogy melyik terület áll az érdeklődéséhez a legközelebb. Természetesen sokan hezitálnak, hogy mondjuk a büntetőjogban szeretnének érvényesülni vagy mondjuk a közigazgatási jog áll hozzájuk legközelebb. Nagyon sok ügyvédi iroda keres komplex feladatokra jogvégzetteket, így a három év alatt lehetőség van kitalálni, hogy mi passzol hozzánk a legjobban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az ügyvédjelöltként való munka általában nem kifizetődő, minimálbérért dolgoztatják az embert, vagy részmunkaidőben még kevesebbért. Vagy családi támogatásra, vagy pedig másodállásra lesz szükség ahhoz, hogy túléljük ezt az időszakot. Akik nem szeretnének ügyvédként dolgozni, nekik elég lehet az öt éves jogi képzés is, azzal is lehet érvényesülni, csak más területeken.