Az utóbbi években egy új fogalommal kellett megismerkednie Magyarországon is az építőiparnak, ami nem más, mint a passzívházak fogalma. A passzívház lényege teljes egészében a fenntartható fejlődésből eredeztethető, hiszen definíciója szerint a passzívház egy olyan épület, amelyben a levegő mozgatásával, utófűtéssel vagy utóhűtéssel lehetséges a kényelmes hőmérséklet biztosítása fűtési rendszer és károsanyag-kibocsájtás nélkül

A passzívház előnyei

Természetesen egy passzívház kapcsán korántsem érdemes mindössze annyit tudni, hogy egy olyan épületről van szó, amelyben nincs fűtési rendszer, mégsem fázunk benne télen, hiszen egy ilyen épület már az alapoktól úgy épül fel, hogy a lehető leginkább környezetbarát legyen, illetve megfelelően használja ki környezetének előnyeit. Egy passzív ház tervezésénél fontos lesz tehát, hogy olyan helyen legyen és úgy kerüljön kialakításra, hogy megfelelő tájolással biztosítsuk a téli szoláris energiát, miközben a nyári hővédelem sem szenved csorbát.

A fentiek biztosításáról, illetve a kellemes hőmérséklet megtartásáról tökéletes, extra hőszigetelés gondoskodik, ami mellett hő hidaktól mentes szerkezetekről van szó, vagyis a falak, a tető, sőt a padló szerkezetére is előírás szerinti hőtechnikai értékek jellemzőek. Ehhez járul hozzá például, hogy egy passzívházban nem csak a falak, hanem már a nyílászárók is különlegesek, ezáltal 3 rétegű, nemesgázzal töltött, kiemelkedően magas hőszigetelésű ablakok és ajtók kerülhetnek beépítése, amelyek mellett egy nagy hatékonyságú szellőző berendezésről, is gondoskodni kell, ami a hő cseréléséért felelős.
A passzívháznak számtalan előnye van, így például szinte egyáltalán nincs fűtési költsége, hőérzetünk pedig télen és nyáron is kellemes marad benne. A kiváló hőszigetelés miatt a falak belső hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével, miközben nem alakulhat ki sem huzat, sem hidegsugárzás. A passzívházban a folyamatos szellőztetés miatt egész évben friss levegő lesz minden egyes helyiségben, és mivel a páratartalom is szabályozott, a penészedéstől sem kell tartanunk. Mivel az ilyen épületek nagyon minimális energiafelhasználással rendelkeznek, ezért CO2 kibocsátásuk teljesen elhanyagolható.

Egy kis történelem és számolás

Az első passzívházat 1990-ben építették fel, és ma leginkább Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Skandináv országokban nagyon elterjedtek. Hatékonyságuk miatt számuk rohamosan növekszik szerte a világon. A hagyományos téglaépítésű lakóépületek évente átlagosan 300-400 kWh/m2 energiát használnak fel. A passzívházak hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezek az épületek legfeljebb 120 kWh/m2 energiát, amiből a fűtési energiaigény legfeljebb 15kWh négyzetméterenként egész évben. Egy passzívház tehát nem csak reális alapot képes biztosítani az energiafüggőség csökkentéséhez, hanem ezen felül képes elérni a megtakarítás legmagasabb fokát is – környezetünk védelmének érdekében.

Hasonló bejegyzések