Azt mondják nincs annál szebb, amikor a gyermekünk csillogó szemekkel mosolyog ránk, csupán azért, mert létezünk. És talán az egyik legfájdalmasabb élmény az életünkben, ha csemeténket szenvedni látjuk egy betegségtől. Ha otthoni körülmények között már nem orvosolható, akkor a kórház lesz a mentsvár, melytől azonban sok gyermek idegenkedik.

A fehér köpönyeg látványa

Amikor a láztól tükörként ragyogó tekintet a segítségünket kéri, általában mindent félredobva azon vagyunk, hogy meggyógyulhasson. Nehéz időszak ez a kicsik számára főként, ha nagyon fiatal korban kell megtapasztalniuk a kórházi élményt. Ezért nagyon nagy jelentősége van annak, hogy miképpen készítjük elő számára ezen ismeretlen élményekkel teli napokat.  Az otthon védelmező bástyái,  a megszokott környezet és az ölelő karok melegsége után rémisztő lehet az idegen ágyban töltött első éjszaka, a vizsgálódó orvosok fehér köpenyeinek látványa, a kórterem nehezen beazonosítható illatai.

Anya csak egy van

Minél inkább sikerül elmagyaráznunk, hogy mi fog történni vele, miről fog szólni a következő néhány nap, milyen vizsgálatok lesznek meghatározóak, annál könnyebben tudja majd befogadni a változásokat. Különösképpen megkönnyítheti a feldolgozást, ha mi magunk sem a bizonytalanságot és a feszültséget sugározzuk felé. Általánosságban azonban észrevehető, hogy azok a gyerekek, akik más-más körülményekhez könnyebben alkalmazkodnak, őket kevésbé viseli meg a kórházban tartózkodás is. Az is befolyásoló tényező, hogy hány évesen ismeri meg először a kórházi hangulatot, illetve előre eltervezett beavatkozásról van szó, vagy hirtelen esemény hatására kerül-e az ambulanciára.

Különböző korok eltérő érzékenységei

Ha nem is minden gyerkőc reagál egyformán az őket érő változásokra, hiszen mindannyian teljesen egyedi lények vagyunk, de a megfigyelések alapján megállapítható egy korok szerinti viselkedési tendencia, hogy melyik korszakban milyen tényezők a legfontosabbak számukra ahhoz, hogy jól viseljék a változásokat. A babakorban lévők még az állandóságban találják meg a biztonságot, ezért egészséges fejlődésükhöz és az intimitás kialakulásához elengedhetetlen anya és apa közelsége, folyamatos jelenléte. Ha már elérkeztek abba a szakaszba, amikor a világ minden részlete egy igazi kaland és felfedezés, és szeretnék megfigyelni minél többféle szempontból, kúszva-mászva, szagolva, tapintva, nyalogatva, akkor a legnagyobb feszültséget az okozza bennük, ha ez a szabadság korlátozva van valamiféleképpen. Ilyen az az eset, amikor muszáj kórházba menniük, de ők nehezen tűrik ezt a bezártságot, a szülőktől távol. A helyzetet általában nehéz elfogadniuk, vágyják az otthon megszokott közegét, ezért a különböző vizsgálatok előtt sokat oldhatunk a feszültségükön, ha részletesen elmagyarázzuk nekik, hogy mi fog történni velük és miért. A legtöbb, amit tehetünk, hogy támogató szeretetünkkel velük vagyunk.